~Rugonfalva~

  • Bevezető a faluról

Mielőtt a Fehér-Nyikó a Nagykükkülő medrébe ereszkedne még érint egy ősi települést, Rugonfalvát. A Nyikó alsó folyása mentén elhelyezkedő 400-420 m magasan fekvő falut 500 és 715 m-ig felnyúló dombok veszik körül. Csupán 2 km-re húzódik Székelykeresztúrtól és 5 km-re Siménfalvától. A falutól északra Kiskede és Nagykede terül el. Írásos emlékben először 1495-ben találkozunk Rugonfalva nevével, mely név előtagja, a Rugon személynév, német vagy szláv eredetű.

Rugonfalva 1968-ig községközpontja volt Betfalvának, Nagy- és Kiskedének. 

  • Demográfiai adatok

Az összlakosság 709 főre rúg, amiből 698 magyar nemzetiségű, 11 román. Vallási megoszlás szerint Rugonfalva Alsó – Nyikómente egyetlen többségben reformátusok (579 fő) lakta települése. A faluban élnek még unitáriusok (84 fő), római katolikusok (31 fő), ortodoxok (8 fő) és más vallásúak(7 fő). (2002-es adat) 

  • Turisztikai látványosságok

Igazi csemegének számít a műemléknek nyilvánított román és gótikus stílusjegyek sokaságát őrző Hargita megye egyik legrégebbi kultikus épülete, a rugonfalvi református templom. Az eredetileg római – katolikus templom a XIII. század közepe táján épült, ami a XVIII-XIX. századi építkezésekkel kiegészülve adja a templom mai formáját. A ma álló épület legkorábbi része a templomhajó nyugati szakasza, késő románkori. A XV. században a hajóhoz csatolták a gótikus szentélyt két csúcsíves ablakkal, kőbordás keresztboltozattal. Északi falára még ezen bővítés előtt falképet festettek melynek sérült, megmaradt ciklusa a Királyok imádását ábrázolja. A kazettás mennyezet 1983-ban készült. 

Ma a reformátusok és az unitáriusok egyaránt használják a templomot.
A templom mellett a régészet számára is ritkaságnak számító két gót sír csalogatja a túristákat. Rugonfalva látványosságai közé tartozik még Nemes Ferenc háza valamint a szintén műemlékké nyilvánított tájház, falumúzeum. A nem régiben felújított halastó igazi kiránduló- és halászparadicsommá lett. 

  • Kultúra a faluban

Iskolatörténet: a rugonfalvi általános iskoláról, mely nevét Makkai Andrásról, a jeles tanítóról kapta, az első feljegyzés a székelyudvarhelyi református egyházmegye levéltárában található, az 1644-ben nyitott jegyzőkönyvben. Kezdetben az iskola felekezeti jellegű, 1948–ban államosítják. Betfalváról is ide vonzza a diákokat. Az iskola 1975-ben ünnepelte fennállásának 300 éves évfordulóját, ennek alkalmával kopjafát állítottak a temetőbe azoknak a kiváló pedagógusoknak, akik sokat tettek a faluközösségért.

A kulturális élet mindig is nagy régiségnek örvendett és örvend az itt lakók körében. A kultúrház keretében különböző köröket szerveztek, így olvasó, fotó, zenekari köröket, ahová rendszeresen jártak a fiatalok. 1976-ban Szabó Gyula siménfalvi tanár kezdeményezésére megrendezésre került a „Perefernum” honismereti vetélkedő, ami azóta minden évben sora került. 

  • A falu jeles szülöttei
  • Bartha Miklós (1848-1905) politikai író, szónok, publicista, 1873-tól országgyűlési képviselő.
  • Sebesi Samu (1859-1930) író, újságíró, színész.
  • Mester Miklós Dr (1906-1989) történetíró, államtitkár.
  • Mihálykó Anna (1948- ) építésztechnikus, fotóművész.
  • Jakab Rozália (1928- ) tanító, szőtteseket készít.
  • Balog Dezső (1912- ) népballada-kutató.
  • Mester András (1925- ) színművész.
  • Mester József (1928- ) operaénekes.
  • Testvérkapcsolatok

A falu fejlesztésében, korszerűsítésében jelentős szerepet játszott a holland zwol-i testvér egyházközösség. 

  • Fotóalbum

Régen:

Most: