- Bevezető a faluról
Mielőtt a Fehér-Nyikó a Nagykükkülő medrébe ereszkedne még érint egy ősi települést, Rugonfalvát. A Nyikó alsó folyása mentén elhelyezkedő 400-420 m magasan fekvő falut 500 és 715 m-ig felnyúló dombok veszik körül. Csupán 2 km-re húzódik Székelykeresztúrtól és 5 km-re Siménfalvától. A falutól északra Kiskede és Nagykede terül el. Írásos emlékben először 1495-ben találkozunk Rugonfalva nevével, mely név előtagja, a Rugon személynév, német vagy szláv eredetű.
Rugonfalva 1968-ig községközpontja volt Betfalvának, Nagy- és Kiskedének.
- Demográfiai adatok
Az összlakosság 709 főre rúg, amiből 698 magyar nemzetiségű, 11 román. Vallási megoszlás szerint Rugonfalva Alsó – Nyikómente egyetlen többségben reformátusok (579 fő) lakta települése. A faluban élnek még unitáriusok (84 fő), római katolikusok (31 fő), ortodoxok (8 fő) és más vallásúak(7 fő). (2002-es adat)
- Turisztikai látványosságok
Igazi csemegének számít a műemléknek nyilvánított román és gótikus stílusjegyek sokaságát őrző Hargita megye egyik legrégebbi kultikus épülete, a rugonfalvi református templom. Az eredetileg római – katolikus templom a XIII. század közepe táján épült, ami a XVIII-XIX. századi építkezésekkel kiegészülve adja a templom mai formáját. A ma álló épület legkorábbi része a templomhajó nyugati szakasza, késő románkori. A XV. században a hajóhoz csatolták a gótikus szentélyt két csúcsíves ablakkal, kőbordás keresztboltozattal. Északi falára még ezen bővítés előtt falképet festettek melynek sérült, megmaradt ciklusa a Királyok imádását ábrázolja. A kazettás mennyezet 1983-ban készült.
Ma a reformátusok és az unitáriusok egyaránt használják a templomot.
A templom mellett a régészet számára is ritkaságnak számító két gót sír csalogatja a túristákat. Rugonfalva látványosságai közé tartozik még Nemes Ferenc háza valamint a szintén műemlékké nyilvánított tájház, falumúzeum. A nem régiben felújított halastó igazi kiránduló- és halászparadicsommá lett.
- Kultúra a faluban
Iskolatörténet: a rugonfalvi általános iskoláról, mely nevét Makkai Andrásról, a jeles tanítóról kapta, az első feljegyzés a székelyudvarhelyi református egyházmegye levéltárában található, az 1644-ben nyitott jegyzőkönyvben. Kezdetben az iskola felekezeti jellegű, 1948–ban államosítják. Betfalváról is ide vonzza a diákokat. Az iskola 1975-ben ünnepelte fennállásának 300 éves évfordulóját, ennek alkalmával kopjafát állítottak a temetőbe azoknak a kiváló pedagógusoknak, akik sokat tettek a faluközösségért.
A kulturális élet mindig is nagy régiségnek örvendett és örvend az itt lakók körében. A kultúrház keretében különböző köröket szerveztek, így olvasó, fotó, zenekari köröket, ahová rendszeresen jártak a fiatalok. 1976-ban Szabó Gyula siménfalvi tanár kezdeményezésére megrendezésre került a „Perefernum” honismereti vetélkedő, ami azóta minden évben sora került.
- A falu jeles szülöttei
- Bartha Miklós (1848-1905) politikai író, szónok, publicista, 1873-tól országgyűlési képviselő.
- Sebesi Samu (1859-1930) író, újságíró, színész.
- Mester Miklós Dr (1906-1989) történetíró, államtitkár.
- Mihálykó Anna (1948- ) építésztechnikus, fotóművész.
- Jakab Rozália (1928- ) tanító, szőtteseket készít.
- Balog Dezső (1912- ) népballada-kutató.
- Mester András (1925- ) színművész.
- Mester József (1928- ) operaénekes.
- Testvérkapcsolatok
A falu fejlesztésében, korszerűsítésében jelentős szerepet játszott a holland zwol-i testvér egyházközösség.
- Fotóalbum