~Tarcsafalva~

  • Bevezető a faluról

Kobátfalva központjából, az unitárius templom közeléből északi irányba ágazik el a Konyha-patak völgyébe vezető 135-ös megyei út, melyen haladva 2,5 km-t megpillanthatjuk Tarcsafalvát. A falu tengerszint feletti magassága 490-500 m . A községházától felfelé Felszeg, lefele meg az Alszeg nevet viseli. A falu határa alig 772,6 ha , és inkább a belterülettől északra nyúlik. Szomszédos falvai Bencéd, Székelyszentmihály, Csehétfalva, Tordátfalva és Kobátfalva.

Ösi település, már az 1333-as pápai tizedjegyzékben is szerepel Villa Tarca néven. A Firtoshoz fűződő mondavilág regéi között megtalálható a falu eredetmondája, mely szerint a vár fejedelmének majorja „…ott volt, hol most Tarcsafalva fekszik, s mivel innen szállított élelmiszerekkel tartották az őrizetet, onnan lett Tarcsafalva a neve" (Orbán Balázs).

  • Demográfiai adatok

A lakosság létszáma 2o4 fő, mind magyarok. Vallási megoszlás szerint 192 unitárius, 1o római katolikus, 1 református és egy más vallású él a faluban.(2oo2-es adatok) 

  • Turisztikai látványosságok

Unitárius templom: a településnek a 14. században már plébánia temploma volt, mely gótikus stílusjegyeivel a 19. század közepéig fennállott. 1898-ban bontották le, s anyagából új templomot építettek, a jelenlegi unitárius templomot. Déli zárórészén, valamint a torony lábazatában a málló vakolat alól nagy kőhasábok tűntek elő. Ezek valószínűleg a középkori faragványok másodlagosan felhasznált darabjai, sajnos nem a megmunkált felületükkel néznek kifelé.

Harangláb: a mai templom előterében látható, fából készült. 1734-ben építette a tarcsafalvi Pálffy György. 

Tarcsafalván még volt 2 kúria is. Az egyik Báró Dániel Lajosé, a másik Pálffy Györgyé. A Pálffy kúria az unitárius templomtól keletre állt, és a II. világháborúban bontották le. A késő középkori udvarház romjai ma is láthatók. 

Turisztikai szempontból még fontos ,hogy az énlaki műemléktemplom 3 órányi járásra van a falutól. Közel van a tordátfalvi halastó is horgászási és fürdési lehetőséggel. A Fenes és az Avas tetőkről siklóernyővel lehet a magasba emelkedni. 

  • Kultúra a faluban

Iskolája1788-1789 között szerveződött. Az államosítás után 7 osztályos iskola működött 195o-197o között. Ma csak I-IV osztályos iskola működik. A tanulók a felső tagozatra Kobátfalvára járnak. Pár éve iskolabusz szállítja őket a csehétfalvi és a tordátfalvi gyermekekkel együtt.

A kultúrházat 1939-ben építették, ahol könyvtár is volt. A mindenkori tanítók kultúrcsoportokat szerveztek: tánccsoportot, színjátszó csoportot. A Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletnek énekkara volt, amelyet Katona József lelkész vezetett.

Még élő szokások a szüreti bál, a reguta bál s a katonabúcsúztató. Sikerült ismét feleleveníteni a farsangi színdarabozást a fiatalok és a lelkész segítségével. Az iskolában megünneplik a farsangot, az Anyák Napját, Mikulást és a karácsonyt. A hajnalozás szokása ismét divatba jött.

  • A falu jeles szülöttei
  • Pálffy Elek (18o4-1857) királybíró, követ, pénzügyi államtitkár, szónok.
  • Pálffy Károly (1849-19o6) tanulmányíró, tanár.
  • Pálffy János (-1857) politikus, író.
  • Pálffy Mihály ügyvéd, újságíró.
  • Pálffy Aladár (1876-1918) író.
  • Simén Domokos (1836-1878) unitárius teológiai tanár.
  • Id. Benczédi Sándor (1912-1998) szobrász, keramikus, főiskolai tanár.
  • Testvérkapcsolatok

Az egyházközségnek a Massachussets államban lévő Greenfield-i unitárius egyházközösséggel van kapcsolata.(Egyesült Államok)

  • Fotóalbum

Régen:

Most: