~Siménfalva~

  • Bevezető a faluról

Siménfalva az Alsó-Nyikó mentelegnagyobb települése, 14 falut foglal magába, közigazgatási központ. A Fehér-Nyikó és az Alba-patak összefolyásánál terül el 43o-44o tengerszint feletti magasságban. Rugonfalvától 5 km, Székelykeresztúrtól 7 km, Székelyudvarhelytől 21 km távolságra fekszik a 135A jelzésű megyei út mentén. Szomszédai(északról kelet felé): Kiskadács, Nagykadács, Nagygalambfalva, Rugonfalva, Székelyszentmiklós és Nagymedesér. Belterülete 99 ha. Déli határában a Rez(932 m) oldalában kiterjedt bükkerdők húzódnak. A Rez közelében emelkedik a Várhegy(88o m), a falusiak kedvenc kirándulóhelye, Orbán Balázs Kadicsa vára néven emlegeti.

A Siménfalvi határban talált régészeti leletek bizonyítják, hogy a település már a késő neolitikumban lakott volt. Az 1333-as pápai tizedjegyzékben Sante Simion néven emlegetik. Ekkor már plébániatemploma volt. Védőszentje Szent Simon. A falu innen kapta a nevét.

  • Demográfiai adatok

A lakosság létszáma 1049 fő, amelyből 1034 magyar és 15 román nemzetiségű. Vallási megoszlás szerint 894 unitárius, 108 református, 19 római katolikus, 19 ortodox, 6 görög katolikus, 1 evangélikus és 1 más vallású él a faluban. 

  • Turisztikai látványosságok

Unitárius temploma a falu nyugati szélén a Templom utcában, a Borba dombjának alsó teraszán áll. 1992-től műemléképületként szerepel. 18o8-1811 között épült a régi templom helyébe. Csak a "régi öreg torony" maradt meg alsó kétharmadával, melyet 1818-ban magasítanak, illetve néhány gótikus elem (nyugati kapu). A déli bejáratú reneszánsz kőkeret 1586-ból való. Két harangja is volt. A nagyobbik 1576-ból, a kisebbik Székely Mózes adománya 1585-ből. Az utóbbit beöntötték ágyúnak az 1848-as forradalomban. A mostani harangokat 1922-ben Nagyszebenben öntötték.

A református templom 1792-ben épült a Székely Mózes féle kúria udvarán. A templomot a hívek és a Kiss család építette felhasználva a Székely Mózes által lakott kastély épületanyagát. 1975-től a rugonfalvi anyaegyházhoz tartozik.

A Székely Mózes féle udvarház
Az udvarházat Székely Mózes, sófalvi fejedelmi sókamarás, később erdélyi fejedelem építtette 1583 előtt a község közepén, a Nyikótól 2oo m-re keletre. Báthori Zsigmond fejedelem hadi érdemeiért 6 siménfalvi jobbágytelket adományozott Székely Mózesnek és általa apjának, János diáknak, illetve testvéreinek. Halála után fia Székely Mózes örökölte a birtokot. Tőle hűtlenség vádjával I.Rákóczi György kobozta el és adta benkovitzi Glinkovszki Jánosnak, a fejedelmi testőrgyalogság német főkapitányának 4ooo Ft-ért zálogba. 1636-ban a fejedelem a birtokot tanácsosának, Szalánczy Istvánnak adományozta. Orbán Balázs szerint az épület leányágon a Kiss családra szállt. 196o-ban Kiss Zsigmond tanár a régi kúria alapjára új házat épített.

  • Kultúra a faluban

Iskolatörténet: az oktatás kezdeteiről konkrét adat nem maradt fenn. Szájhagyományok szerint 167o körül Apafi Mihály fejedelemsége idején már létezett iskolai oktatás. Biztos adat 1733-ból létezik, amely említi Pesti Sámuel iskolamestert. Ezután a tanítók nevei is ismeretesek többnyire. Az 1885-1886-os tanévig egyházi jellegű iskola volt, fenntartója a helybeli Unitárius Eklézsia. Az 1886-os tanévtől kezdve állami iskolaként működik. 1964-től általánossá vált a 8 osztályos oktatás. 1974-ben IX-X osztályos oktatás is beindul, mezőgazdasági profillal, ami hol működik, hol beszüntetik. 1991-től az iskola újból I-VIII osztályos napjainkig. Az 197o-es években épült iskolaépület kielégíti a mai igényeket, laboratóriummal tornateremmel rendelkezik 1993-ban az iskola felvette Marosi Gergely nevét, aki siménfalvi születésű volt.

Kulturális élet: a falu kulturális tevékenységét Fazakas Dénes tanító szélesítette ki, színjátszó csoportot és énekkart szervezett és vezetett. Ezt a kezdeményezést tovább folytatták Nemes Ilona, Benke Andrásné, Szécsi Lenke, Nemes Lajos és Benke András. 1985 után a kultúrmunkát Kovács Irma, Kovács Lajos és Szabó Árpád vezették.

Ma a kulturális tevékenység főleg az iskolára szorítkozik. Az évente megszervezendő ünnepségek a következők: tanulói karnevál, műsoros iskolai ünnepség, honismereti vetélkedő,("Perefernum"), mesemondó verseny, vetélkedők más iskolákkal, Mikulás, Karácsony, Anyák napja és évfordulós megemlékezések. A "Perefernum" nevű honismereti vetélkedő nagy hagyománynak örvend a községben, már az 197o-es években beindult Szécsi Lenke tanárnő vezetésével. Az elnevezés latin eredetű és hozományt jelent, ebben az esetben a VIII. osztályt végzett tanulók szellemi hozományát jelenti szülőföld-ismeretből. A faluban ősszel szüreti bált rendeznek, tavasszal megünneplik március 15-ét és május 1-én a határba mennek kikapcsolódni, üdülni és mulatni.

  • A falu jeles szülöttei
  • Székely Mózes (155o-16o3) erdélyi fejedelem
  • Dr. Elekes Dénes (188o-1937) ügyvéd, földbirtokos, felügyelő gondnok
  • Kozma Gyula (1853-191o) iskolai igazgató
  • Marosi Gergely (1832-1874) igazgató
  • Péter Sándor (1868-1938) unitárius lelkész
  • Elekes Ferenc (1935-) újságíró, költő
  • Farkas Árpád (1944-) költő, szerkesztő, művelődésszervező.
  • Testvérkapcsolatok

A falu 1991-től testvérfalu kapcsolatban áll a Zala megyei Kölesddel. 

Az unitárius egyházközségnek az amerikai Oregon állambeli Salem-i unitárius univerzalista gyülekezettel van testvérkapcsolata, amely 199o óta működik. E kapcsolat az erdélyi és amerikai egyetemes egyházra kiterjedő, átfogó program része, melynek létrehozásában és működtetésében nagy szerepet vállalt az egyházközség egykori lelkészének Gellérd Imrének a lánya, dr. Gellérd Judit.( Zizi )

  • Fotóalbum​

Régen:

Most: