~Nagymedesér~

  • Bevezető a faluról

A Nyikómente mellékvölgyében, a Léckert – patak völgyfőjében megbúvó kis falu 515 m magasan fekszik a tengerszinttől. A 39-es községi úton 4 km távolságra húzódik Siménfalvától. Keleten Tordátfalva, északon Kismedesér, délen Székelyszentmiklós határolja. 

Nagymedesér vagy Medesér két XIII. századbeli helységen (Körtvefa, Szénakert) települt. A két középkori falu eltűnése a tatárjárás idejével magyarázható. A tatárdúlást túlélők védettebb helyre menekültek, s a megmaradt lakók alapították Nagymedesért. 

A medesér szó eredetileg pataknév. A kisebb vízfolyásos ér, patak időnként kiszáradó medrű volt: innen az elnevezés. A nagy jelzőt a Székelykeresztúr vidékéhez tartozó Kismedesér újkori falujától való megkülönböztetéseként kapta. 

Az első írásos feljegyzés a faluról 1566-ból származik. Ekkor János Zsigmond hadában „Meddeser" 10 lófővel szerepelt. 

  • Demográfiai adatok

A színmagyar őszlakosság 147 főre rúg. Ebből vallási megoszlás szerint 127 fő unitárius, 8 fő római katolikus, 10 fő református, 1 fő más vallású. Egy személy vallás nélkülinek vallotta magát (2002-es adat).

  • Turisztikai látványosságok

Egyháztörténet: a XII. században római katolikus Nagymedesérnek nem volt temploma, Székelyszentmiklós filiájaként működött. Az 1600-as évek elején önállósult és a XVIII. században unitárius anyaegyház lett.

A régi, késő-középkori, kőből épített, zsindellyel fedett unitárius templomot 1805-ben építették újra. Megtartották a két gótikus kapuzatot (egy félköríves késő gótikust és egy csúcsívest az érett gótika korából) melyeket a torony külső bejáratába és toronyból a hajóba nyíló bejáratba helyeztek el. A mai kazettás mennyezet 1810-ből való. A XIX. századba épült templom Hargita megye műemlékeként szerepel.

Egyedi látványosságot nyújt még a templom tornyában egyik bizonyíthatóan legrégebbi (1496) harangja is. 

A falu déli részén, Borsóföldön római kori település nyomaira bukkantak. A műemléknek nyilvánított Borsóföld régészeti rezervátumként működik. 

  • Kultúra a faluban

A medeséri elemi iskoláról a legrégebbi adat 1801-ből való. A ma is működő intézmény töretlen fennmaradását az 1880-ban kidolgozott „Medeséri Unitárius Iskola magtárának" szabályzata biztosította, amely kitért az iskola költségének fedezésére valamint a népnevelés előmozdítására is. Az intézményt 1899-ben államosították. 

A múltban, amíg az ifjúság el nem vándorolt élénk kulturális élet folyt. A mindenkori tanítók színjátszó csoportot, tánc csoportot és énekkart szerveztek. Évente több műsoros előadást tartottak, különböző kultúrversenyeken vettek részt. Külön említést érdemel az „Unitárius búcsúk" rendezése 1928-tól. A jelenben a beszolgáló lelkészek visznek színt a falu kulturális életébe. 1998-ban például műsoros ünnepélyt szerveztek a segesvári csata emlékére, valamint falutalálkozókra került sor.

  • A falu jeles szülöttei
  • Dr. Kiss Elek (1888-1971) unitárius püspök, egyházi író, műfordító.
  • Szabó Árpád (1913-1943) költő, közíró, újságíró, mártírhalált halt.
  • Szabó Sámuel a falu monográfia írója.
  • Ferenczi Kálmán jogász minisztériumi hivatalnok.
  • Ferenczi András (a XVII. század második fele - 1795) az erdélyi római katolikus egyházmegye kanonokja, marosvásárhelyi főesperes-plébános, szónok.
  • Szederjesi András Dr. (1926-) szobrász.
  • Nyitrai Németh Csongor beszolgáló lelkész.
  • Fotóalbum

Régen:

Most: