E honlap tömör és friss információkat szolgáltat a 14 romániai székely falut magába foglaló községről, mely Erdély keleti részében, Keresztúrszék szívében található a “szőke” patak, a Fehér-Nyikó mentén. A 14 kis település a történelem viharai ellenére még ma is őrzik azt a hamisíthatatlan székely jelleget, egyediséget, ami ezen falvak felbecsülhetetlen értékét jelenti a kultúrákat magába olvasztó, homogén társadalmakban. A kicsi székely házak ma is takarosak, festett galambbúgos székely kapuk fedeles üllőpadjai pihenőhelyet kínálnak, a ház előtti kiskertek ontják a virág illatát és a házlakók őrzik az évszázados hagyományokat.
A honlapot bebarangolva szembesülhetünk e helyek pontos földrajzi elhelyezkedésével, népességével, turisztikai látványosságaival, kultúrájával, tesvérkapcsolataival és mindazokkal a problémákkal amik ezeket a falvakat sújtják.
- Térkép
- Történelmi És Földrajzi Jellemzők
A Fehér-Nyikó mentét földrajzilag a Madarasi Hargita hósípkás csúcsai és a Foggarasi-havasok pompás vonulata fogja közre. Itt a hegyek már dombokká szelídülnek. Legmagasabb tetők, dombok: Firtostető (1062 m), Lázhely (1009 m), Szilas (986 m), Gordon (845 m), Kalanda (845 m), Rez (932 m), Várhegy (825 m).
Ezen a vidéken két községben 23 település van. Siménfalvához mint az egyik községtelepüléshez tartozik: Csehétfalva, Tordátfalva, Tarcsafalva, Bencéd, Székelyszentmihály, Nagymedesér, Nagykadács, Kiskadács, Kobátfalva, Székelyszentmiklós, Nagykede, Kiskede, Rugonfalva. Ezek Középső-és Alsó-Nyikó mentén húzódnak.
Közigazgatásilag a terület Hargita megyéhez tartozik. Kiterjedése 11,618 hektár. A térkép nem jelöli, mint tájegységet.
Ezen a vidéken már ősidők óta székelyek laknak, akik a Magyar királyság keleti felében, Erdély legkeletibb részén töltöttek be határvédő szerepet. Ez a szerep ma nem a betörő ellenség feltartását jelenti, hanem a hagyományok, a kultúra és a nyelv megőrzését.
- Demográfiai adatok
A község lakossága összesen 3739 fő. Etnikai megoszlásuk szerint 3705 magyar, 32 román, 1 sváb él a községben. A középkori tiszta katolikus lakosság a reformáció elterjedése után e falvakban főleg az unitárius vallás mellet állapodott meg, amelyet Dávid Ferenc alapított. Ezt mutatják a konkrét demográfiai adatok is: a népesség legnagyobb része unitárius de élnek más vallásúak is: reformátusok, római katolikusok, ortodoxok, görög katolikusok, evangélikusok, baptisták és vallás nélküliek (2002-es adat).
- Turisztikai Látványosságok
A táj változatos domborzata bővelkedik szebbnél szebb látnivalókban. A horgászni, kirándulni és gyalogtúrázni vágyókat bővizű patakok, lankás dombok fogadják, a gyógyulni akarók iszapfürdőkben frissülhetek, a téli sportok kedvelőit pedig a tetők s dűlők várják.
E nép történelmi múltja iránt érdeklődőket a főleg középkori stílusjegyeket őrző templomok, udvarházak fogadják.
- Gazdasági és kulturális élet
A lakosság fő foglakozása a földművelés és állattenyésztés. Az alacsony dombok egyes falvakban lehetővé teszik a gyümölcs- és zöldségtermesztést is. A kisipari ágak közül a famegmunkálás és a kosárkötés a domináns. A kosárkötés mesterségét Szász Ferenc tanító honosította meg a vidéken az 1900-as évek elején.
A kulturális életben vezető szerepet a mindenkori lelkészek és tanítók vállaltak, akik igyekeztek feleleveníteni és továbbadni a népi hagyományokat. A folyamatos elnéptelenedés miatt a kultúra művelésében visszaesés észlelhető, ám a jelenben mutatkoznak törekvésnek e hiány orvoslása.
- Testvérkapcsolatok
A falvak közül nem mindegyiknek van testvérkapcsolata külföldi településekkel, de az unitárius egyházközösségek gyümölcsöző kapcsolatokat tartanak fenn az USA különböző államaiknak egyházközösségeivel. Ez a kapcsolathálózat az erdélyi és az amerikai unitárius egyházra kiterjedő, átfogó program, melynek létrehozásában és működtetésében nagy szerepet vállalt Dr. Gellérd Judit.