~Csehétfalva~

  • Bevezető a faluról

A Konyha-patak felső folyása mentén, annak mindkét partján fekszik 55o-575 m tengerszint feletti magasságban. Kobátfalvától a 135-ös megyei úton közelíthetjük meg, míg Tarcsafalvától a 42-es községi úton 3,7 km-re fekszik. 

A legrégebbi írott adat a faluról az I. világháború során elvitt harangon lévő 1481-es évszám. Néveredete a hagyomány szerint a patak nevével együtt a Firtos várának mondavilágába nyúlik vissza: a firtosi vár fejedelmének konyhája e patak föld alól való előbukkanása mellett volt található, innen kapta a „Konyha-patak" nevet. Lejjebb, a patak völgyében éltek a vár urának cselédei, s lakóhelyük a „Cselédfalva" nevet kapta. 1566-ban Cheherdfalva néven jegyezték fel, az 1567-es regestrum 17 kapuval említette. 16o2-ben Csehédfalva névalakban fordul elő, ami az idők folyamán Csehétfalvára módosult. A falu határának legmagasabb pontja az énlaki határ felé eső Ijesztő-bükk (773 m ), ahonnan az ellenség érkezéséről jelezték a lakosságot.

  • Demográfiai adatok

A lakosság létszáma 146 fő, mind magyarok. Vallási megoszlás szerint 138 unitárius, 4 református, 3 római katolikus és 1 más vallású él a faluban. (2oo2-es adatok) 

  • Turisztikai látványosságok

Unitárius temploma a falu közepén, a Templomkertben, a Főút és a Konyha-patak között emelkedik. A régi (gótikus) templom anyagából épült 1823-ban (ez az évszám olvasható a stukkódíszítéses mennyezeten). A régi templomból egy, a 15. század stílusát képviselő szemöldökgyámos ajtókeretet az új templomtorony alatti bejárathoz építették be. Virágmintás fakarzata 1864-ből, rokokó orgonája 1841-ből, két harangja 1782-ből és 1929-ből valók. A templom érdekessége, hogy a talaj csúszása miatt a torony megdőlt és még ma is ferde. 

  • Kultúra a faluban

A 18. század első felétől vezetett vizitációs jegyzőkönyvek megemlékeznek az iskoláztatásról is. Az 18o6-os vizitáció megállapítja, hogy nincs iskolájuk és meg is feddi őket emiatt. Ennek hatására 1813-ban építenek „Tanuló Házat". Az oktatást tanító hiányában a lelkész végezte. A rendszertelen iskolalátogatás miatt a vizitáció igyekszik a szülőket ösztönözni, hogy gyermekeiket taníttassák. Az iskola államosítása után az V-VIII. osztályos iskola megszűnt. A tanulók először Tarcsafalvára, majd az ottani iskola megszűnése után Kobátfalvára jártak . Jelenleg is odajárnak iskolabusszal.

A két világháború között a falu kulturális tevékenységét Pap Dániel tanító irányította. Népszínműveket tanított, énekkart vezetett és táncokat. 196o-197o között népi zenekar is létezett. A régi faluházat 189o-ben építették, az új kultúrházat 1977-ben. Az új kultúrházban van a könyvtár és a próbatermek. A település lakói a mindennapi munkán túl tisztelik a népi hagyományokat, a népművészetet, a híres Nyikó menti pipásujjasból még ma is készül itt egy-egy darab. A faluban még szokásban van a húsvéti hajnalozás, a szüreti bál és télen a farsangi színdarabos bál. 

  • A falu jeles szülöttei
  • Izsák Domokos népi költő.
  • Gothárd János volt székelyudvarhelyi polgármester.
  • Balázs Ferenc unitárius lelkész, író családja is innen származik.
  • Testvérkapcsolatok

Csehétfalva testvéregyháza Kanadából Kelowna. A kapcsolat 199o-től működik. 

  • Fotóalbum

Régen:

Most: